majd a következő életünkben leszünk mi még fiatal...:)

mi az hogy következő és mi az a "mi"...? nem oyan egyszerű ez...!

Hol vagyok most? Mármint a blogban.Hogyhogy nem fedeztem föl idáig?

Sajnálom én is, hogy nemsokára véget érek, pedig annyi minden érdekes dolog van, amit még nem láttam, nem olvastam, nem fedeztek föl, illetve éppen kutatás tárgya. Jaj, hogy lehetne visszakíváncsiskodni, ha már nem leszünk?

@akimoto: ez egy régi meditativnak induló blogom ("most") átsuhanó gondolatok, csak úgy... szinte gondolkodás nélkül, ahogy jönek maguktól...

de nem érünk ám véget! see elejünk se végünk... mindig voltunk, vagyunk és leszünk... (most is ezt olvastam egy Kurt Tepperwein könyvben:) és a spirituális megérzések is ezt sugallják. persze, az az énünk (az igazi) nem azonos azzal, akit annak hiszünk...ííííí8az egohoz semmi köze, de/és ő az "igazi") - azt hiszem elég ritkán is találkozunk vele, jó esetben, egyáltalán...
de ha ennyire érdeklődő vagy még nem spirituálisan see kell félned! Mert ez fenntart!!!engem az zavar, hogy egyre kevesebb dolgo izlik, tetszik stb... ( persze némely s új, meg nagyon is)

gond/ol/a, nem is félek. A sok ego között a sajátom úgyszólván elveszhetik. Nem olyan fontos, úgy gondolom. Ha Kurt Tepperwein szerint a tudásunk is örökéletű, annál kívánatosabb minél hamarabb egyesülni a spirituális lényünkkel.

@akimoto: hát, tudod, jó lenne... , csak ott a bibi, hogy azt hiszem tartósan nem lehet! (itt legalább is) És tudáson csakis szellemit szabad érteni, ami a létezésból és nem a könyvekből jön - azt hiszem talán nem is tudsz az inkább valamiféle böcsesség... sok ego közt mindenkinek egyszerűbb egonak lenni, csak..., nem? szerintem az lenne kunszt, hogy megálszuk másokban meg magukban is ami nem az, hanem...

gond/ol/a, csak félig-meddig értem, amit mondasz. Magam egyszerű és világos térben élek (halok), ha eső esik, én vagyok a vízcsepp, ha olvasom Dosztojevszkijt, én vagyok Szonyecska, amikor József Attila vagyok, fekete vas dübörög. Lehet, most kinevetsz. Nem tudok azonosulni az elméleti kérdésekkel. Sok dolgom van, hogy annak a néhány embernek, akik megmaradtak körülöttem, hasznára lehessek.

@akimoto: jaj, de szégyellem, én se értem már mit irtam, mert annyi benne a félreütés, mindjárt átirom!Te gyönyörűen irsz! micsoda igazi átlényegüléseid vannak, ha nem is annak nevezed, ez aztán az igazi spiritualizmus! Kik mások lennének igazi művelői, ha nem az igazi irók, költők, s velük együtt a rájuk rezonáló jól olvasók!:)Dehogy is nevetlek ki, sőt!!!Gyönyörűek a gondolataid, tanitanak! Az utolsó mondatod külön is... köszönöm.

gond/ol/a, túlbecsülsz. Csak a praktikus természetem szab korlátokat a filozófiai és egyéb elmélkedésnek, te meg éppen ezzel adsz sokat a magasabb szempontok szerint tájékozódni vágyó olvasóidnak.

@akimoto: mindkettőre szükség van, de az alapnak annak kell lenni, amiről te beszélsz!!! ill. amit te teszel:) vagy ki tudja?... ezek megint filozófiai kérdések, minek van elsőbbsége, lehet, hogy szétválaszthatatlanok! eleve... az anyag és szellem is... (s igy értelmetlen is a materializmus és idealizmus örök vitája) de kedvenc idézetem (SZ.-től hallottam először!:)"szürke minden elmélet, de zöld az élet aranyfája" (Goethe) - ez is a te praktikus megközelitéseid primátusát igazolja!!!:)

gond/ol/a, persze. Előbb az élet, aztán az irodalom. Vagy élet ÉS irodalom. :))))

na látod, ez az , ott is az ÉS a fontosabb (a többi le is kopott a szóhasználatban, körülötte) (tehát együtt...., és mellérendelésben)