miért ébredek fel, ha még nem aludtam ki magam eléggé, és máris álmos vagyok, miért vagyok álmos, ha egyszer felébredtem....fogalmam sincs soha, hogy hány órakor, meg is lepődök , hogy már reggel van, 7 óra tájékán, felkelésre, napkezdésre a legalkalmasabb, persze lehet, hogy a lefekvésé nem volt az.... azt kellene előbbre hozni, de sose érzem, hogy véget kellene vetni a napnak, s még aznap... valakitől olvastam, hogy mindig csak elodázza a lefekvése idéjét, mintha "azt" odázná el, a nagy (el)alvást, aminek csak főpróbája a kicsi,,,, de "azt " hogy is lehetne elodázni,bár a sok tennivaló, ami még hátravan, hosszabbitja a napokat (vagy inkább az éberéjjeleket), de lehet, hogy az életet is, kicsit...? Lengyel Menyhért mondatja a Csodálatos mandarinban , hogy az ember addig nem halhat meg, mig boldog nem volt... talán addig se, amig dolga van?...de utána mennyi "idő" kell , hogy végre kialudjuk magunkat, ha előtte túlfeszitjük a húrt, egyáltalán van-e ébredés (van-e "idő" ott, sőt, van-e "ott"?!)... hát ez az... ezért nem fekszem le sose korán! mert csak ez biztos, ez az örökösen prolongált ébrenlét. mégha a kevés alvástól álmosan is.
