próbafülke az időben
Keresem magam a tükörben
Az ősz, csapzott haj
a kiégett szemek
a ráncos, beesett arc
a görnyedt hát
az elődomborodó has
a roskatag lábak
a kétségbeesett tekintet mögött
s miközben ráncigálom le
felismerhetetlenségig eltorzult testemről
a szép, testhezálló gyapjú göncöt
mi rémesen rátapadt
és felrémlik az a régi
dús, göndör, sötétbarna hajkorona
a ragyogón sugárzó kék szempár
a hibátlan, bársonyosan sima bőr
a remek alak, etalon méretekkel
a lapos has
az izmos, feszes lábak
a szaladók, rohanók, elsodrók
amik most egy közeli padhoz
támolyognak,
hogy lerogyjak oda-
és anyám jut eszembe
ő is mindig padokat keresett
és lemaradt gazellaléptű lányától
és panaszkodott
mivé lett , hogy eltorzult
az ő teste is...
és arra gondolok,
már semmi se áll jól
(ifjúkoromban bármi)
s hogy ezentúl
csak lányomnak
fogok vásárolni
„göncöket”
Ő még fiatal....
